Jelenlegi hely

Címlap
„Búcsúzunk attól, aki minket
éveken át a jóra intett,
tanított – s védett, hogyha kellett;
így cseperedtünk szíve mellett.”
                             (Jobbágy Károly)
 

Megrendülten vettük a hírt: elhunyt Feketéné Biró Katalin.

1983-ban érkezett gimnáziumunkba a gyönki általános iskolából és nyugdíjazásáig a gyönki gimnáziumban és kollégiumban tanította és nevelte az itt tanuló fiatalokat.

Nagy részt vállalt osztályfőnökként a magyar-német tanítási nyelvű oktatás bevezetésében. Szinte családjába fogadta az első osztály 17 növendékét, időt és erőt nem kímélve próbálta nekik pótolni hét közben a családjukat. Kitűnő pedagógiai érzékkel segítette át őket az új oktatási forma sok buktatóján. Példaértékűen tartotta a kapcsolatot a szülőkkel, szervezte a közös programokat.

Neki köszönhetjük az EIN STEIN diákújság megszületését is. Hosszú éveken át szervezte és irányította a szerkesztőségi munkát. Nagy utat jártak be a kézzel írt stencilezett példányoktól a számítógépes szerkesztésig. Az akkori diákújságírók a mai napig szívesen emlegetik a jó hangulatú munkát és a kimerítő, de eredményes szerkesztőségi hétvégéket egy-egy megjelenés előtt.

Ars poeticáját William Blake szavaival lehet jellemezni: 

„ Egy homokszemben lásd meg a világot,
egy  vadvirágban a fénylő eget,
egy  órában az örökkévalóságot,
s  tartsd tenyeredben a végtelent.”

Búcsúzunk kolléganőnktől, kollégiumvezetőtől, osztályfőnöktől, az irodalmat magas szinten tanító tanártól,  diákújságunk alapítójától – ahogy diákjai hívták: KATI NÉNITŐL.

„Száz út vár ránk.
Indulunk és érkezünk,
nincs  visszaút, ha tévedünk.
Száz út vár ránk.
Melyik a legjobb megoldás?
Hol lesz a végállomás?
Ahonnan nincs több utazás.”   
                                    ( Emberek együttes)

 

A nagy pedagógusok generációjának egyik tagját veszítettük el személyében.

 

dr. Humné Szentesi Katalin, a kollégák és egykori diákok nevében